Koncertek - archívum

2011

Fidelio
2011. október 14.

Koncert Szabó Csaba emlékére

Ünnepi koncert helyszíne lesz október 15-én a Bartók Emlékház. A 2004-ben megalakult Szabó Csaba Nemzetközi Társaság ezúttal nem csak a már hagyományszámba menő, évi kamarazenei hangversenyét rendezi meg, az emlékkoncert ezúttal egy kerek évfordulóhoz is kötődik: Szabó Csaba, erdélyi magyar zeneszerző születésének 75. évfordulójához.

Szabó Csaba (1936-2003) a 20. század második felében kibontakozó romániai magyar zeneszerzés egyik meghatározó alakja volt. Marosvásárhelyen a Franz Schmidt-tanítvány Trózner Józsefnél tanult, a kolozsvári Zeneakadémián pedig a Kodály-növendék Jodál Gábor osztályában szerzett zeneszerzői diplomát 1959-ben. Az ezt következő szűk három évtized folyamán Marosvásárhelyen tevékenykedett, ahol az Állami Székely Népi Együttes karmestere és zeneszerzője, illetve a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára volt. 1987-ben áttelepült Magyarországra, 1988-2003. a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán tanított. A nyolcvanas évek végén a Csángómagyar népzene-gyűjtemény lejegyzésén dolgozott közösen Seres András néprajzkutatóval, munkájuk eredménye 1990-benCsángómagyar Daloskönyv címen jelent meg Szervátiusz Tibor rajzaival.

A zeneszerző halála után életre hívott Szabó Csaba Nemzetközi Társaság az erdélyi magyar komponisták viszonylatában egyedülálló hatékonysággal ápolja a névadó emlékét. Elősegíti például az életművet bemutató kötetek kiadását, rögzíti és CD-n, DVD-n megjelenteti Szabó Csaba kompozícióit, amelyekhez az évek során több kottakiadvány is társult. Emellett a Társaság rendszeresen megrendezi a korábban már említett kamarakoncerteket. Ezek egyik érdekessége, hogy Szabó Csaba művei mellett, amelyeknek egyik jellemzője a népi gyökerekből táplálkozó, expresszionista hangzásvilág, más magyar szerzők - elődök és utódok - darabjai is helyet kapnak.

Az október 15-i, délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi emlékkoncerten például az „elődök" közül Jodál Gábor egyik kompozícióját hallhatja a közönség, de az „utódok", Sári József, Hollós Máté, Bozay Attila, Sugár Miklós egy-egy darabja is megszólal majd, és Serei Zsolt Duó csellóra és zongorára című művének ősbemutatójára is az idei Szabó Csaba Emlékkoncerten kerül sor. A hangversenyen olyan neves előadóművészek is fellépnek, mint Szabóki Tünde, Lajkó István, Kollár Zsuzsa és Lakatos György. Az Artisjus Zenei Alapítvány által támogatott hangversenyre a belépés díjtalan.

Forrás: www.fidelio.hu

 

2010

Koncert a Bartók Emlékházban

Időpont:
2010. május 22. (szombat), 17.00 óra.

Helyszín:

Bartók Béla Emlékház (Budapest, II. Csalán út 29).

Műsor:


Bartók Béla:
Magyar népdalok
Szabóki Tünde (szoprán), Lénárt Ágota (zongora)

Dohnányi Ernő:
Ruralia Hungarica Op. 32/d
Kollár Zsuzsa (zongora), Szabó Péter (gordonka)

Szabó Csaba:
Kis szvit
Kollár Zsuzsa (zongora)

Szabó Csaba:
Négy miniatűr
Kollár Zsuzsa (zongora)

Szabó Csaba:
Három tavaszi dalocska
Cser Boglárka (ének), Szabó Ildikó (gordonka)

Szabó Csaba:
Dalok
Szabóki Tünde (szoprán), Lénárt Ágota (zongora)

Szünet


Tihanyi László:
Szirom
Kollár Zsuzsa (zongora)

Hollós Máté: Canto Nostalgico
Szabó Péter (gordonka)

Szabó Csaba: Szonatina gordonkára és zongorára
Szabó Péter (gordonka), Kollár Zsuzsa (zongora)

Bánkövi Gyula: Két dal Puskin verseire
Szabóki Tünde (szoprán), Lénárt Ágota (zongora)

Szabó Csaba: Ifjúsági vonósnégyes
Somogyi Vonósnégyes: Somogyi Péter (I. hegedű), Lendvai György (II. hegedű), Tóth Balázs (mélyhegedű), Pólus László (gordonka).

A hangverseny szervezője: A Szabó Csaba Nemzetközi Társaság. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap és az Artisjus támogatásával valósul meg.

 

Terem-névadó ünnepség és hangverseny Marosvásárhelyen

2010 május 12-én terem-névadó ünnepségre került sor Marosvásárhelyen a Pálffy-házban. A névadással a város a helyi zenei közélet kiemelkedő egyéniségeire emlékezik, így tantermet neveztek el Szabó Csaba, Metz Albert, László Árpád és Szalman Lóránt tiszteletére.
A rendezvényen beszédet mondott Csíky Csaba, a Szabó Csaba Nemzetközi Társaság helyi csoportjának a vezetője. Ezt követően, május 13-án a Marosvásárhelyi Filharmónia Zenekara előadta a marosvásárhelyi komarazenekarnak komponált (1983) "Kis erdélyi szvit"-et, Ilarion Ionescu-Galaţi vezényletével.

 

2009

Kamarazenei hangverseny. Magyar zeneszerzők kompozíciói fúvós hangszerekre, cimbalomra és gordonkára.

2009 októberében is megrendezte Társaságunk a hagyományos őszi kamarazenei hangversenyét. 2009-ben fúvós hangszerekre, valamint gordonkára írt műveket mutattak be a Társaság nevében felkért művészek.
A műsorban jelentős szerepet kaptak a kortárs zeneszerzők: Hollós Máté, Jeney Zoltán, Madarász Iván és Sári József kompozíciói, így felhangzott az Oboepistola (oboa), Consolazione (gordonkára és zongorára), Fürzogy for flute (fuvolára) és a Concordia (cimbalomra és fafúvós ötösre).
Emellett megszólaltak klasszikusnak számító művek is: Bartók Bélától a "Mikrokozmosz" részletek (zongora), Popper Dávid Orosz fantáziája (gordonkára és zongorára), illetve Szabó Csaba fúvósokra írt kompozíciói közül három: Hommage a B. and B. (fuvolára), Koncertdarab fagottra és zongorára, valamint a "Fúvós szerenád".

 

Szabó Csaba elődei és utódai

Választékos, a 20. századi magyar zene néhány – többnyire rejtve maradó – összefüggését reflektorfénybe állító műsor-összeállítás és magas színvonalú előadói teljesítmények – röviden így jellemezném a Szabó Csaba műveit középpontba helyező kamarazenei hangversenyen szerzett benyomásaimat.

Szabó Csaba (1936-2003) a 20. század második felében kibontakozó romániai magyar zeneszerzés egyik meghatározó alakja volt. Marosvásárhelyen a Franz Schmidt-tanítvány Trózner Józsefnél tanult, a kolozsvári Zeneakadémián pedig a Kodály-növendék Jodál Gábor osztályában szerzett zeneszerzői diplomát 1959-ben. Az ezt következő szűk három évtized folyamán Marosvásárhelyen tevékenykedett, ahol az Állami Székely Népi Együttes karmestere és zeneszerzője, illetve a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára volt. 1987-ben áttelepült Magyarországra, 1988-2003. a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán tanított.

A zeneszerző halála után életre hívott Szabó Csaba Nemzetközi Társaság az erdélyi magyar komponisták viszonylatában egyedülálló hatékonysággal ápolja a névadó emlékét. Olyan hatékonysággal, hogy az még egy élő szerzőnek is becsületére válnék: a 2005-ben megjelent szerzői CD-hez az elmúlt évek során számos nyomtatásban megjelentetett kotta-kiadvány társult. Emellett a Társaság jóvoltából évadonként két kamarazenei hangverseny keretében patinás budapesti helyszíneken is hallhatók Szabó Csaba kompozíciói.

A május 28-án a Bartók Béla Emlékházban megtartott kamarazenei hangverseny műsorának alig harmadát képezték Szabó Csaba művei. A program nagyobbik része a közelmúlt új magyar zenéjéből állt, amivel a rendezők nyilván azt kívánták sugallni, hogy ez az a stiláris kontextus, amelybe Szabó Csaba műveit is tartozónak vélik. A két félidőt nyitó két kompozíció viszont kétségtelenül a zenei mottó szerepét töltötte be: Kodály Zoltán Gordonkaszonátájának harmadik tétele Szabó Ildikó imponálóan határozott, energikus előadásában, illetve az Este a székelyeknél (Kollár Zsuzsa zongorajátékának méltatására alább térek vissza) a 20. századi magyar zeneszerzés kezdeteit idézte föl. Azt a két alkotót, akinek sokrétű hatása nélkül elképzelhetetlen a következő zeneszerző-generációk tevékenysége. Hogy mindez Szabó Csaba esetében is igaz, azt meggyőzően mutatja Szabó néhány nyilatkozata, melyben Bartókot és Kodályt nevezi meg zenei anyanyelvének letéteményeseként.

A koncerten - a már említett Bartók-miniatűrtől eltekintve - három nagyigényű szólózongora kompozíció hangzott el Kollár Zsuzsa előadásában. Pontosabban négy, mivel Sugár Mikós Felhő-variációi (1985) előtt a szerző szándékának megfelelően Kollár Zsuzsa eljátszotta Sugár művének ihletforrását, Liszt FerencSzürke felhők című darabját is. A Liszt-kompozíció ihletett előadását követően Kollár Zsuzsa igen meggyőzően mutatta fel Sugár Miklós Liszt-parafrázisának erényeit: a repetitív szerkezetek élményszerűen sodró lendületét, izgalmát, a kontrasztanyagként használt cadenzák rejtelmes líraiságát.

Az előadó iránti tiszteletem csak fokozódott Szőllősy András:Paesaggio con morti per pianoforte / Tájkép halottakkal (1987) című művének meghallgatásakor. A rendkívül nyomott hangulatú szüzsé technikailag szerfölött bonyolult, majdhogynem játszhatatlan zongorafaktúra megírására ösztönözte a szerző. Kollár Zsuzsa fölényes biztonsággal, mérhetetlen eleganciával zongorázott, előadásának valóban katartikus pillanata volt a kompozíciót záróAndante religioso feliratú korál megszólaltatása. Végül Kollár kortárszenei stílusismerete kihallatszott Szabó Csaba zongoraművének (Parlando, giusto e corale, 1973) tolmácsolásából is. Külön ki kell emelnem az aleatórikus, azaz az előadóra bízott szakaszok kongeniális megvalósítását, de Kollár előadásának mégis az volt a legnagyobb érdeme, hogy ugyanazon igényességgel és alázattal közelített a műsoron szereplő valamennyi kompozícióhoz.

Két szólógordonka-mű is felcsendült a hangversenyen, mindkettő Szabó Péter végletesen szenvedélyes, ugyanakkor rendkívül koncentrált előadásában. Tihanyi László Clausula című műve, melynek keletkezési éve 2009, Szabó Péter felkérésére íródott és ősbemutatóként hangzott el ezen a hangversenyen. A szerző az ismertetőben motivikus szerkezetűnek és füzérformájúnak mondja a művét. Jómagam a kompozíció legemlékezetesebb mozzanatának az obszesszív motívum-ismételgetéseket hallottam, amelyeket Szabó Péter kellő nyomatékkal emelt ki. Hollós Máté Ünnepi albumlap (1992) című miniatűrjében Szabó Péter a mű nemes szövésű melodikus dikcióját, mintegy vokális dallamként, énekelve jelenítette meg hangszerén.

Végül még néhány szó a félidőket lezáró két Szabó Csaba-kompozícióról. A fiatalkori Kürt szonatinamagyar népdalra alapozottságával, illetve helyenkénti impresszionista hangvételével Kodály hatását mutatja. Két markáns tétele Bereczky Dávid (kürt) és Lénárt Ágota (zongora) előadásában a hangverseny érdekes színfoltja volt. A hangversenyen utolsónak megszólaló Szabó Csaba-mű az 1961-ben hegedűre és zenekarra írt koncertrondó, az Opus Parvuum Musicale / Kis zenei mű hegedű-zongora átirata volt. Koppándi Jenő (hegedű) és Kollár Zsuzsa (zongora) előadása annak mutatta a kompozíciót, ami: igazi bravúrdarabnak, mely a népdal közelségével, egyes hangrendszerbeli jellemzőivel, aszimmetrikus ritmusaival és főleg sodró lendületével, elementáris hatásával Bartók mintájára utal.

Németh G. István

Forrás: www.fidelio.hu

2009. május 28. 18:00, Bartók Emlékház

Szabó Ildikó, Szabó Péter (gordonka), Kollár Zsuzsa, Lénárt Ágota (zongora), Bereczky Dávid (kürt), Koppándi Jenő (hegedű)

Kodály: Szólószonáta gordonkára, op. 8.
Sugár Miklós: Felhő-variációk
Hollós Máté: Ünnepi albumlap
Szőllősy András: Paesaggio con morti
Szabó Csaba: Kürt szonatina; Parlando giusto e corale; Opus Parvuum musicale
Bartók: Este a székelyeknél
Tihanyi László: Clausula (ősbemutató)

 

Kamarazenei hangverseny. Tihanyi László "Clausula" című művének ősbemutatója.

Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabó Csaba, Szőllősy András és kortárs magyar szerzők művei hangzottak el a Társaság hangversenyén, amelyre 2009. május 28-án került sor. Az est kiemelkedő eseménye Tihanyi László szóló gordonkára írt "Clausula" című művének ősbemutatója volt, amelyet Szabó Péter - a Budapesti Fesztiválzenekar szóló csellistája, mutatott be. Úgyszintén Szabó Péter előadásában került bemutatásra Hollós Máté: "Ünnepi albumlap", szóló gordonkára írt kompozíciója.
Ugyanezen est keretében, Kollár Zsuzsa tolmácsolásában Sugár Miklós "Felhő-variációk", valamint Szőllősy András "Paesaggio con morti" című zongoraművét is hallhattuk.