Összes2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005

Átadták a Szabó Csaba-emlékplakettet

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem zenetanári részlege magyar tagozatának tanári kara idén is díjazta a legjobb tudományos vizsgadolgozat alapképzésen végző szerzőjét. Az idei Szabó Csaba-emlékplakettet Ambrus Levente vehette át csütörtökön délután a marosvásárhelyi Vártemplom gótikus termében tartott ünnepségen. 

Az egyetem profiljához illő rangos zenei műsorral színesített ünnepségen a hallgatóság elsőként dr. Buta Árpádot, az intézet tanárát hallgathatta meg, majd a Márton Szabolcs karnagy által vezetett Szalman  Lóránt vegyes kar előadása következett. A műsor további művészi részében  Rossini  Tell Vilmos című operájának nyitányából Bálint István tubán játszott el egy  részletet Makkai Gyöngyvér kíséretében. Nagy-Árkosi Árpád gitáron játszott, míg Sövér-Benedek Tímea és Simon András duettet énekelt, zongorán Móriczi Miklós kísért.

Dr. Elekes Márta, a Magyar Művészeti Kar Zeneintézetének igazgatója személyes hangvételű gondolatokat osztott meg Szabó Csabáról a hallgatósággal, hiszen – mondta – az emlékdíj és plakett átadásakor nemcsak a kitüntetettet illik ünnepelni, hanem Szabó Csaba emlékének is adózni kell.

Dr. Csíky Csaba zeneszerző, orgonaművész, karnagy, a Művészeti Egyetem oktatója tartalmas beszámolóban ismertette a díj névadója, Szabó Csaba zeneszerző életútját és munkásságát, ami nemcsak a leendő zenepedagógusok, karnagyok, kántorok számára lehet érdekes, hanem azok számára is, akiknek ismeretlen Marosvásárhely zenei életének e szelete.

Sorok Szabó Csabáról

Az ötvenes évek végén kezdte zenei pályáját a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karnagyaként. Impozáns muzsikuscsapat érkezett ekkor Marosvásárhelyre: Csíky Boldizsár zeneszerző, Fejér Elemér karmester, muzikológus, Szalman Lóránt karmester, Borbély Zoltán, a rádió zenei szerkesztője, a Birtalan házaspár – József és Judit, karmes-

terek –, Hubesz Walter karmester, zeneszerző, Zoltán Aladár zeneszerző, Lukácsy András karmester, Remus Georgescu karmester, Hentz József zeneszerző, Szarvadi Gyula karmester és mások. Ők voltak hivatottak Marosvásárhely új zenei arcélét megformálni. A frissen alakult népi együttes, a filharmónia, a hároméves Pedagógiai Főiskola zene szaka, a Művészeti Iskola lett a műhelyük.

Az együttesnél eltöltött évek Szabó Csaba zeneszerzői ihletettségét nagyban befolyásolták. A kórusmuzsika, az ének, a tánc, a népzene szinte odakínálja magát, ő magához öleli ezt a soha nem remélt bőséget, és alkot. Jobbnál jobb kórusművek születnek, a Nagy Istvánnak ajánlott madrigálok és táncjátékok.

Szabó Csaba sokoldalú muzsikus volt, tagja a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségének, a Maros megyei fiók titkára. A népzene, a zenetörténet, a zenetanítás kérdései foglalkoztatták. Önéletrajzában a zenei nevelést jelöli meg legfontosabb feladatának. Zeneműveit a Zenei Napok hangversenyein mutatják be.

Gerinces ember volt. Nem tudott és nem is akart behódolni, pártfüttyentésre ugrani, hajbókolni. Szerette a népdalt, és nem ítélte el a Kossuth-nótát sem, így hát egyesek megkérdőjelezték szakmai tudását, alkalmasságát.

1977-ben a Kriterion könyvkiadónál jelent meg az általa szerkesztett Zenetudományi írások című kötet, ugyanebben az évben adták ki a Hogyan tanítsuk korunk zenéjét? című kötetet is, amivel „kiverte a biztosítékot” egyes „szakmabelieknél”. A kötetben svéd, angol, kanadai szerzők módszereit taglalja, s ki is próbálja tanítványaival.

1980-ban a Zene és szolgálat című kötete a Kodály-módszer jelentőségét, a dalostalálkozók fontosságát, a zeneoktatás és a zenepedagógia kérdéseit taglalja.

Szabó Csaba protestáns családban született Ákosfalván, előítélet nélküli, puritán erkölcsű, belső törvényeinek engedelmeskedő. Vegyes karra és orgonára írt zsoltárfeldolgozásai, hegedűre írt imája, miséi a Biblia, a zsoltárok nyelve nélkül nem lenne ilyen szárnyaló. Tudós és nevelő, hazafi és magyar ember volt, aki a Színművészeti Intézet diákjait, majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola növendékeit a magyar nyelv zenéjére és a zene magyar nyelvére tanította.

Szabó Csaba zeneszerző éle-téről és munkásságáról 2013-ban Budapesten emlékkönyvet adtak ki Üvegszilánkok között címmel, melynek társszerzője Csíky Csaba.

Csíky Boldizsár ugyancsak személyes élményeit osztotta meg Szabó Csabáról, akiről több neves zeneszerző társaságában fotókat is hozott a tarsolyában. 

Diplomadolgozat Kájoni Jánosról

A díjazott Ambrus Levente, jelenleg tekerőpataki kántor, röviden ismertette diplomadolgozatát, amelyben Kájoni János munkásságát taglalja. Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen, a Csíki Székely Múzeumban végzett kutatást a dolgozat megírásakor. A ferences szerzetes, orgonista, orgonaépítő, énekszerző és -fordító nevéhez fűződik a Kájoni-kódex. Sokoldalú tudományos és művészeti munkásságával Erdély kiemelkedő személyisége.

Miután dr. Csíky Csaba és dr. Elekes Márta Ambrus Leventének átadta az emlékplakettet, az alkalom megkoronázásaként a szép számban jelen levő gyergyótekerőpataki kórustagok saját himnuszukkal köszöntötték a díjazottat és az egybegyűlteket. Mivel lehetett volna szebben és jobban emléket állítani a díj névadójának, mint a közös, jóízű énekléssel!

Forrás: https://e-nepujsag.ro/articles/ambrus-levente-a-dijazott